Dátum: 1998-11-01
Szerző: Iron Man
Cím: Lélekbeöntés
Forrás: VOL.10 fanzine (No.4)
Végiggondoltátok-e már, milyen elfuserált korban élünk? Az emberiség ontja magából a sok szemetet, létrehoz egy világhálózatot, miközben már saját anyjával sem beszél, vigyorgó, képmutató politikusok személyes vitái irányítanak országokat, tizenéves “divatgengszterek” járkálnak az utcán, és olyan seggfejeket utánoznak, akik az önállóságukról szövegelnek, és mindennek a tetejébe elöntötte a világot a nagy büdös amerikai “kultúra”, ami anno saját elnökének szerelmi életéből is versenyárut, és világjelenséget kreált. És hogy mi köze mindennek a Toolhoz? Látszólag semmi. De valószínűleg a Toolnak is hánynia kell tőle, úgyhogy írtak egy gyönyörű albumot, ami erről a korról szól.1996 szeptember 29-én csillag gyúlt az égen, és másnap - október 1-én - megjelent az Aenima lemez. Már a cime is követi a Tool szokásos titokzatosságát. Az Aenima két szó az “Anima” (lélek) és “Enema” (beöntés) összeolvadásából keletkezett. A borító egyébként külön, többoldalas írást érdemelne, de még az sem mondana róla eleget. Látni kellene az összeset. Ugyanis az Aenima számos külsővel megjelent. Az LP és a kazetta borítóján egy fehér valami, úgynevezett füstkamra látható. A CD-nek viszont van egy speciális tokja, amelyen keresztül nézve a füstkamra mozog, körülötte pedig zöld szemek villognak. (Ennek megalkotásában Adam keze is benne volt). A zöld szem belül is megtalálható. Mellesleg ez a szem íriszdiagnosztikai szempontból nem éppen a legegészségesebb. A sötétebb rész például drogok használatát mutatja, a sötétzöld körök az anyag lerakodásai. A szivárványhártya szerkezete az ellenállóképesség alacsony szintjét, és a gondokkal való nehéz megbirkózást jelenti. A borító belsejében vannak “előző” Tool albumok is. Ezek persze nem léteznek, csak a poén kedvéért teremtették őket. Néhány cím ízelítőül: Buzi Rodeó, Betlehemi Abortusz Klinika, Rossz lehelet, Tetanusz reggelire… A tokban van két Ramiro Rodrigez festmény is. A szakállas pasasról készült kép Bill Hickset ábrázolja, aki egy humorista volt és néhány éve halt meg. A zenekar tagjai nagyon szeretik. Hicks négy albumot adott ki, az egyiknek pedig Arizona Bay volt a címe. Van még egy író, aki nagy hatással volt a Toolra, ő pedig Bob Frisell. Tőle erednek az “Aenema”, “Third Eye”, és a “Forty-Six & 2″ alapgondolatai. Bill Hicks hangját egyébként hallhatod a Third Eye előtt. Itt a “The War On Drugs” és a “Drugs Have Done Good Things” című komédiáiból idéztek részleteket. A bakelit korong borítójára nyomtak különböző misztikus jeleket is. Van egy hétágú csillag, amely Babalon istennő szimbóluma. Ĺ a szerelmet és a nemiséget jelképezi. Van még egy pentagram is, aminek egy-egy ága a vizet, a tüzet, a levegőt, a testet és a lelket szimbolizálja. A különleges CD tokban van egy animált fotó a bandáról. A díványon a tagok vannak: Danny, Justin, Adam, Maynard. Előttük egy nő van a padlón, aki a lábait a nyakába pakolta (biztos produkálja magát). Ha mozgatod a tokot, mindenki ügyködni kezd valamit. Maynard például feláll, hogy a gumicsajnak adjon egy virágot, de amint feláll, ledobja a földre. Érdekes a borítóban lévő érzéstelenség leírás is. Ez egyértelműen a keratinra (K-vitamin) utal, ami eredetileg állatorvosi érzéstelenítő. Embereknél viszont valami olyasmit is előidézhet, ami hasonlít a halálközeli élményekhez. Az ilyen események nagyon jótékonyan hatnak az egyén fejlődésére, mert meglehetősen objektív képet kap magáról. Ugyanebben írásban szó van arról, hogy a Rituális Mágusok soha nem áldoztak fel gyerekeket. Ez egy célzás egy cikkre, aminek a pihent agyú írója azt állította, hogy a Tool tagjai gyerekeket áldoznak és megisszák a vérüket. Ez is egy példa az Aenima egyik fő mondanivalójára, miszerint ne higgyünk annak, mit hallunk, látunk, vagy olvasunk. A kék ember Adam egyik szobra, arról az emberről, aki megskalpolta magát, hogy felnyissa harmadik szemét. Még valami a borítóval kapcsolatban (csak, hogy ne kizárólag a pozitívumokat írjuk), többen felfedezték, hogy a belső részen levő Amerika térképen a Texas Oklahoma határ rossz, Oklahoma nem érdemel akkora területet.
Még, mielőtt rátérnénk a zenére, meg kell említeni egy fontos eseményét a bandának. Paul eltávozott a Tool soraiból. Nagyszerű számokban volt érdemi része a korábbi albumokon, sőt a Stinkfistben, a Pushitban, az Eulogyban, és az Aenemaban is még aktívan tevékenykedett, de az albumra már Justin játszotta fel az összes dalt. Pontosan nem tudni a kilépésének az okát. Figyelme másfelé irányult, és zeneileg is eltávolodott a többiektől. Justin mindenesetre méltó utóda lett.
David Botrill fantasztikusan jó, igényes munkát végzett. Az összes számnak egyéniséget varázsolt, az ultrasúlyos hangzástól az édesen szép atmoszféráig mindent sikerült megteremtenie. Nagyon frappánsak a dalok közti átkötők, melynek megalkotásában szerintem több része volt a hangmérnök úrnak, mint magának a zenekarnak. Kiemelkedőek az énekhangzások is, a sok torzítás és egyéb effektek révén az ének egy újabb hangszer szintjére lépett (jó példa rá az Eulogy intrója). Az egész albumra jellemző, hogy változatosabb a zene, mint valaha, ugyanakkor megmaradt jellegzetesen, eltéveszthetetlenül Toolnak.
Jellegzetesen Tool-os nóta már az első szám a Stinkfist is. Már itt feltűnik - ami az egész albumra érvényes -, hogy Maynard oltári nagyokat énekel. Olyan énektémákat ad elő, amilyenekhez foghatót még soha nem hallatott torka. Eddig sem lehetett rá panasz, de most ezek a refrének, verzék az ember fejébe szállva végigkísérik a napját. Minden szempontból fantasztikus a Stinkfist, csak az a bökkenő, hogy nem lehet érteni miről szól. A változás, mint állandó maynard-i alapgondolat, itt is felbukkan. Egyesek szerint a dal témája a harc, a térhódítás, és a 4 Degrees-zel párhuzamosítható. Tény viszont, hogy a “knuckle”, “finger” és “elbow” (ujjperc, ujj, könyök) szavakat az MTV-ből és a rádiókból kicenzúrázták. Biztos a nagyokosok úgy gondolják, hogy ez sokkal támadóbb, mint az a sok szemét, ami a szexről, drogokról és erőszakról szól. Egyébként ennek a számnak van videóklip változata, ami felejthetetlenül jóra sikeredett.
A Eulogy talán egy szélhámos ember haláláról szól, aki életében irányítani tudta az embereket, és mártírként gondol magára. Valószínűleg van mélyebb értelme is, de mivel nincs meghatározott, egyértelmű célja, az értelmezést rád hagyja. Felmerülhet még Jézus személyisége is lehetséges értelmezésként…
A H. című dal jelentése szintén tisztázatlan. A szám korábbi munkacíme Half Empty (félig üres) volt, de ez könnyen felcserélhető a Hall Full-ra (félig teli). A H betű ezt jelképezi, és a hivatalos álláspont szerint semmi köze nincs a heroinhoz, aminek ez a betű a világ összes országában a beceneve. De elég elolvasni a szöveget, lépten-nyomon az anyagra való utalással találkozhatunk.
A Useful Idiot egyike a két szám közti átvezetőknek. Tulajdonképpen ez annak a hangja, amikor egy bakelit lemez az oldal végére ér. A poén az egészben az, hogy a bakelitkorongon tényleg ez az A oldal utolsó száma, úgyhogy szegény rajongó ilyenkor azt hiheti, hogy vége a H.-nak, és a Useful Idiot hiányzik.
A Forty-Six & 2 értelmezése már jóval keményebb dió. Végül is honnan van ez a 46+2? Nos létezik egy kromoszómákra vonatkozó Jungi teória. Ezt gondolta tovább egy bizonyos Drunvalo Melchizadek a következőképpen: “Három egymástól teljesen különböző ember létezik a Földön, vagyis az egy valóságot három különböző módon érzékelik. Az első emberfajtának 42+2 kromoszómája van. Nekik egységes öntudatuk van, ami nem lát rajtuk kívül semmit, csak azt, hogy különálló lények. Nekik csak egyféle energiájuk van - egy életük, egy létezésük, ami mozgatja őket. Bármi más történik, az rajtuk kívül áll. Olyan, mint a sejtek egy testben. Mindegyik egyetlen egy öntudathoz van kötve, ami mindegyiket mozgatja. Ilyenek Ausztrália őslakosai. Lehet, hogy maradt egy-két afrikai törzs is, amelyik ilyen. Aztán itt van a mi fajtánk, amelynek 44+2 kromoszómája van. Mi az öntudat diszharmonikus szintjén állunk, ami csak egy lépésre van a következő szinttől, a 46+2-től. Ez a két hozzákapcsolt kromoszóma mindent megváltoztat. Melchezedek szerint a bolygónk geometrikusan megtervezett morfogenetikus hálókkal borított. A hálók 20 méterre vannak a föld felszíne alatt és megközelítőleg 100 km-rel a föld felszíne felett, geometrikus mintákba rendezve. Minden fajnak megvan a saját hálója, ami az életet segíti és összeköti egy bizonyos faj öntudatát. Amikor egy faj jön létre, vagy előrébb lép az evolúcióban, egy új háló keletkezik. Amikor kihal egy faj, akkor a faj hálója szertefoszlik. 1989-ben egy új háló jött létre, a krisztusi-háló. Ez a háló lehetővé teszi, hogy továbbfejlődjünk. Kifejlődik két újabb kromoszómánk (amik valójában szintén geometriai alakzatok, és összhangban vannak a mi hálónkkal), így összesen a kromoszómaszámunk 46+2 lesz. A fő változás az egységes öntudat felé való elmozdulás lesz. Minden sejtnek a testünkben megvan a saját öntudata és memóriája. Te, a magasabb szintű lény, elfoglalod a tested úgy, hogy a testedben a sokmilliónyi különböző öntudat egy létezésként egyesül. Hogy függ ez össze a hálóval? Képzeld magad egy sejtnek és a hálót a magasabb szintű lénynek. Még van személyes öntudatunk, de egyesülni fogunk egy magasabb létben, amikor az összes tulajdonság egy egységben fog működni. Az árnyékra vonatkozó sorok nem feltétlenül valódi árnyékot jelentenek. Jung szerint a személyi létezésben vannak bizonyos én - visszautasítások. Ezek a visszautasítások az én öntudatlan részében gyűlnek össze - ezt nevezi ő “árnyéknak”. Az “árnyék” egy személy alakjában megjelenhet álmainkban. Ez - véleményem szerint - a bűntudat egyfajta megszemélyesítése. Az egyén személyiségét különböző alaptípusokra lehet sorolni, ezek közül az árnyék típus a legerősebb és a legveszélyesebb. Mindent jelképez, amitől félünk, vagy amit lenézünk.
A Message to Harry Manback állítólag egy valódi üzenet. Danny így számolt be róla egy interjúban: “Egy olyan hívatlan olasz vendég szavainak a felvétele, aki egy nap beállított Maynardhoz. állítólag egy barát barátjának a barátja… Mire rájöttünk, hogy egyikünk sem ismeri ezt az embert, addigra már “kievett” mindent a hűtőből és csinált egy baromi nagy telefonszámlát. Így Maynard kirúgta a házából.” Utólag az üzenetrögzítős szöveg alá kevertek egy kis zongorás dallamot, meg sirálysikoltozást, hogy valami romantikus dalnak hallatszódjon.
A Hooker with a Penis szövege - a szokásostól eltérően - eléggé nyíltan, egyértelműen van megfogalmazva. A megértéshez viszont nem árt, ha tudjátok mi a csudát jelent az az OGT. Az OG “original gangster”-t jelent, az OGT pedig az “Original gangster of Tool”, azaz “Original Tool Fan” - tehát, aki már a 92-ben megjelent EP óta szereti a Tool-t. Enyhe keserűség érződik a szövegből. Olyan mintha a rajongótábor felhígításáról is szólna egy kicsit (vadiúj tetkó hirdeti a srácon, hogy ő nagy OGT, 92-ből).
Az Intermission egy újabb átvezető, ami végül is már a “jimmy” intrójának is tekinthető. A Rolling Stone magazinban jelent meg olyan írás, miszerint a “jimmy” arról szól, hogy Maynard anyja meghalt, amikor ő 11 éves volt. Ez igazán megható, de az a helyzet, hogy Maynard anyja a dal megírásakor még élt. 2004-ben azonban rákban valóban elhunyt. Egyébként az igazi történet is eléggé személyes, Keenan magára céloz, vagyis arra az időszakra, amikor tiznegy éves volt.
A Die Eier von Satan a hasissüti receptje. Háziasszonyok figyelem! Igen takarékos étel, mivel nem kell hozzá tojás (igaz, a török hasis kicsit felnyomja a költségeket).
A Pushit az album címéhez hasonlóan egy másik szóösszetétel. A “Push It on me” és a “Shit on me”-ből lett röviden “Pushit”a szám címe. A szám lényege, hogy az embert százan százféleképpen irányíthatják, ha nem figyel oda, és ha nem törekszik önmaga megvalósítására. Sokszor ezeknek a dolgoknak a mások által irányítottságnak erőszak lehet a vége, mert egy bizonyos ponton, ha úgy tetszik, ingerküszöbön - átlépve kirobbanhat az emberből a saját érdekeinek bármi áron való megvédése.
A Cesaro Summability egy matematikai tételnek a neve, de hogy miért pont ez a címe arra talán csak a Jóisten tudja a választ.
Az Aenema röviden arról szól, hogy egy nagy földrengés során Los Angelest elönti az ár. Meglehetősen sötét, pesszimistának tűnő dal ez, de megfogadhatod Maynard tanácsát, akkor “Próbálj meg olvasni a sorok között”, nyugodtan veheted úgy, hogy megtisztításról és purgálásról van szó (akárcsak a Flood-ban). Az anya valószínűleg a földet jelképezi, a “vigyorgó fontoskodók” (szószerint vigyorgó kézrázógatók”) pedig a politikusok.
A (-) ions cím sem elég egyértelmű. Létezik egy elmélet miszerint vannak “jó” ionok. Magas koncentrációban találhatók vízeséseknél, forrásoknál, erdőkben. A negatív ionok jótékony hatással vannak az emberre. Gyorsítják az anyagcserét, növelik az ellenállóképességet a betegségekkel szemben és úgy általában jobb kedvet biztosítanak. Viszont a pozitív ionok rosszak. Nagy mennyiségben találhatóak meg városokban, repülőtereken, szeméttelepeken, stb. A számítógépek képernyője is sok pozitív iont sugároz. És természetesen a pozítív ionoknak ellentétes a hatásuk: depresszió, elhízás, betegségek.
A Third Eye elején - korábban volt már róla szó - Bill Hicks beszél. Rant in E Minor (Zagyvaság E-mollban) című albumán arra utal, hogy a hallucinogén szerek nagy adagjának ereje a harmadik szemet kell, hogy megtisztítsa. Egyébként van egy része az agyunknak, amit tobozos testnek neveznek, de barátok között csak harmadik szemnek hívják. Nagyon érzékeny a fényre és lehet, hogy “ő” a ludas az évszakos érzelmi zavarokért! Ez tehát a Aenima, a Tool második albuma.
